AI WORLD HQ
Valószínűleg te is láttál a héten egy hírlinket, ami elsőre teljesen hitelesnek tűnt. Talán egy „újságíró" egy kisebb oldalon osztott meg éles véleményt egy aktuális konfliktusról. Talán egy „politikai szakértőt" idéztek egy „think tankből" valamiről, amiről amúgy is erős véleményed volt. Lehet, hogy egyáltalán nem is gondolkodtál rajta.
Pontosan ilyen jellegű tevékenységet számolt most fel az OpenAI – legalábbis a cég közleménye szerint.
Mit talált az OpenAI?
Az OpenAI bejelentése szerint a vállalat két befolyásolási műveletet azonosított és számolt fel – vagyis olyan koordinált kampányokat, amelyek célja a közvélekedés formálása világpolitikai kérdésekben. Ami újdonság volt, hogy az MI-t arra használták, hogy kiépítsék a kampányok működéséhez szükséges álcázott felületeket (azaz első ránézésre valódinak tűnő hamis online személyiségeket és szervezeteket).
Az egyik művelet egy újságírói hálózatnak adta ki magát. Olyan cikkeket, profilokat és online felületeket hozott létre, amelyek első pillantásra úgy néznek ki, mint egy kicsi, de valódi szerkesztőség.
A másik egy think tank – vagyis kutatást és elemzést végző, szakpolitikai vitákra ható szervezet – képét építette fel. Az OpenAI szerint ez a think tank nem létezett; csak egy álca volt, ami a műveletnek a hitelességet volt hivatott kölcsönözni.
Mindkét kampány geopolitikai üzeneteket terjesztett – vagyis a nemzetközi politikáról szólói véleményeket akart formálni.
Miért más ez most, ha MI van a háttérben?
A koordinált dezinformáció nem új keletű jelenség. Ami viszont megváltozott, az a költség. Az MI-nek köszönhetően egy kis csoport is képes egyetlen nap alatt annyit előállítani, amire korábban írósok, kutatók és dizájnerek egy héten át dolgoztak. Az MI képes több nyelven írni, profilképeket generálni a hamis „munkatársaknak", és valódinak tűnő weboldalakat összerakni.
Az eredmény: nagyobb mennyiség, csiszoltabb megjelenés, és sokkal kisebb az esélye, hogy egy-egy darab önmagában gyanút kelt.
Mit jelent ez számodra?
- Ha online olvasol híreket: Mielőtt megbízol egy cikkben, nézz utána az oldalnak. Van „Rólunk" oldal valódi nevekkel? Máshol is megtalálod ezeket az újságírókat? Egy kétperces ellenőrzés többet ér, mint egy erős reakció.
- Ha egy „tanulmányt" vagy „szakértőt" idéznek: Keresd meg a szakértő nevét. A valódi kutatóknak van múltjuk – korábbi tanulmányok, egyetemi oldalak, konferenciabeszédek. Ha üres a háttér, az piros zászló.
- Ha a tartalom gyorsan erős érzelmet vált ki belőled: Ez nem feltétlenül jelent rossz újságírást, de érdemes egy pillanatra megállni. A koordinált kampányok pont erre az azonnali reakcióra játszanak.
- Cégtulajdonosoknak és kommunikációs szakembereknek: Figyeljetek a márkátokat vagy iparágatokat utánzó hamis fiókokra. Ugyanaz a forgatókönyv, ami a nyilvánosság ellen hat, cégek ellen is bevethető.
Összegzés
Az, hogy az OpenAI két műveletet felszámolt, nem oldja meg a problémát – de ráirányítja a figyelmet. Ahogy az MI egyre olcsóbb és könnyebben elérhető lesz, ezek a kampányok tovább jönnek. A jó hír az, hogy néhány apró szokással – hogy kiderítsd, ki áll valójában az olvasottak mögött, hogy utánanézz az idézett szakértőknek, hogy megállj egy pillanatra az érzelmileg feltüzelt tartalmaknál – már sokat tehetsz. Válassz ki egy hírt, amit a héten láttál, és futtasd le rajta az egyik ellenőrzést. Több médiaműveltséget mutatsz fel vele, mint amennyit az emberek többsége egy év alatt összesen szokott.