AI WORLD HQ
Képzeld el, hogy megkérsz egy eszközt: rendezze a beérkező leveleidet, keressen ki egy ügyfélrekordot, és írjon meg egy válaszlevelet – mindezt anélkül, hogy neked minden egyes lépésnél kattintanod kellene. Az ilyen eszközöket nevezik AI-ügynököknek: olyan szoftverek, amelyek egy cél elérése érdekében több egymást követő műveletet is el tudnak végezni, nem csak egyetlen kérdésre válaszolnak. A munkafolyamatok automatizálására szolgáló eszközöket fejlesztő Zapier immár második éve kérdezi a vállalati vezetőket ezekről az ügynökökről. Az eredmények gyors növekedést mutatnak, ugyanakkor azt is, hogy nagy különbség van az ügynökök használata és az önálló működésükbe vetett bizalom között.
Mit mutatott a felmérés?
A Zapier szerint azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek élesben használják az AI-ügynököket – vagyis a próbaidőszak helyett valódi, mindennapi munkában –, 2025 és 2026 között 40%-ról 71%-ra nőtt. Az ügynököket még tesztelő szervezetek aránya eközben 32%-ról 17%-ra csökkent.
A felmérésben vizsgált minden részlegen nőtt a használat. A Zapier szerint ezekben a területekben volt a legnagyobb az ügynököket használó szervezetek arányának növekedése:
- Pénzügy: 24%-ról 41%-ra
- HR: 30%-ról 43%-ra
- Üzemeltetés: 47%-ról 59%-ra
- Értékesítés: 26%-ról 37%-ra
A leggyakoribb feladatok nem változtak: dokumentumok összefoglalása, valamint adatok kikeresése vagy bevitele.
Miért maradnak még mindig képben az emberek?
A Zapier legfontosabb megállapítása az önállóságról szól, vagyis arról, hogy egy ügynök mennyi mindent tud segítség nélkül elvégezni. A vezetők mindössze 30%-a mondta azt, hogy az ügynökei az elvégzendő feladatok több mint 60%-át emberi beavatkozás nélkül teljesítik.
A felmérés egyértelmű okot is mutat. Ha egy szervezet ügynökeinek több mint fele kapcsolódik szélesebb körű automatizált munkafolyamatokhoz – vagyis olyan rögzített lépéssorokhoz, amelyeket a szoftver meghatározott sorrendben hajt végre –, akkor a vezetők 77%-a szerint az ügynökeik a feladatok több mint 60%-át önállóan elvégzik. Ha az ügynökök legfeljebb fele kapcsolódik ilyen munkafolyamatokhoz, ez az arány mindössze 8%.
Így nézhet ki ez a gyakorlatban: egy ügynök elolvassa az új ügyfélszolgálati kérést, és megjelöli a problémát. Ezután a rögzített szabályok veszik át a munkát: a számlázási viták egy munkatárshoz kerülnek, a szokásos kérdéseket pedig a megfelelő csapat kapja meg. Az ügynök meghozza a döntést, a munkafolyamat pedig meghatározza, mikor kell bekapcsolódnia egy embernek. A Zapier ezt úgy írja le, hogy emberi felügyeletet kell beépíteni az előre kijelölt ellenőrzési pontokhoz, nem pedig csak akkor közbelépni, amikor valaki véletlenül észrevesz egy problémát.
Hol merülnek fel aggályok?
Néhány akadály továbbra is fennáll. A vezetők leggyakrabban az adatvédelmet, a biztonságot és a jogszabályoknak való megfelelést említették (27%), ezeket pedig a pontossággal, megbízhatósággal és hibákkal kapcsolatos problémák követték (24%).
A Zapier azt javasolja, hogy az AI-t meghatározott szabályok szerint működő automatizálással párosítsd. Ez olyan szabályalapú lépéseket jelent, amelyek minden alkalommal ugyanúgy működnek. A példájukban az AI értelmez egy nem egyértelmű kérést, a rögzített szabályok pedig meghatározzák, hová kerüljenek az adatok, és mely műveletekhez kell jóváhagyás. A Zapier egyértelművé teszi, hogy ettől az AI még nem lesz hibamentes. Ez csupán korlátozza, hogy egyetlen hiba milyen messzire terjedhet.
Összefoglalás
A Zapier felmérése szerint az AI-ügynökök a tesztelésből egyre inkább a mindennapi munkába kerülnek át, a legtöbb szervezet azonban továbbra is bevonja az embereket a fontosabb pillanatokban. A gyakorlati tanulság: térképezz fel egy olyan feladatot, amelyet hetente elvégzel, jelöld meg azokat a pontokat, ahol egy embernek át kellene néznie az eredményt, és jegyezd fel, mely lépések futhatnának automatikusan. Ezután eldöntheted, mekkora szabadságot adj egy ügynöknek.